Köszöntő

Tisztelt Olvasónk, Látogatónk!

Nagy szeretettel üdvözöljük Önt az „Élelmiszer az Életért, Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológai Platform” újonnan megnyitott honlapján. Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy megkeresett minket és érdeklődik tevékenységünk iránt.

Platformunk az Európai Bizottság kezdeményezése nyomán Európában elsőként alakult 2005 októberében meg 22 cég, szakmai szervezet, egyetemi és kutatási intézmény közreműködésével. Hazai támogató szervezeteink száma immár száz fölé emelkedett. A Platform nyitott és önkéntes szerveződés, a hozzá való csatlakozás semmiféle anyagi kötelezettségvállalással nem jár.

Az elmúlt évek során hasonló nemzeti platformok az EU más tagállamaiban is megalakultak, és immár 32 nemzeti platform működik Európa-szerte. A nemzeti élelmiszer-technológiai platformok megalakulásában és működtetésében a nemzeti élelmiszeripari szövetségek vállaltak élenjáró szerepet. A nemzeti platformok között rendszeres és érdemi tapasztalatcsere történik, amelyet uniós szinten az European „Food for Life” Technology Platform (ETP) fog össze. E testület Elnökségében magyar részről Dr. Sebők András a CampdenBRI Magyarország Nonprofit Kft.igazgatója tevékenykedik.

Az élelmiszer-technológiai platformok megalakulását az Európai Bizottság attól az alapgondolattól indíttatva kezdeményezte, hogy az élelmiszeripar nemzetközi versenyképessége Európa számára alapkérdés, mert mind a foglalkoztatás, mind pedig a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó ágazat. Az élelmiszer ugyanakkor nagyon fontos stratégia cikk is.

Nem mindegy, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt a helyi lakosság, milyen körülmények között eszünk, vagy milyen áron jutunk hozzá a termékekhez. A belföld mellett a legtöbb európai tagállam, így Magyarország is, jelentős mennyiségű élelmiszert értékesít az egységes európai piacon, de a Közösségen kívül is, vagyis az élelmiszerek külkereskedelmi szempontból is fontosak.

Az európai élelmiszeripar versenyképessége, az ipar magas szintű fejlettsége ellenére is, nemzetközi szempontból javításra szorul. A versenyképesség jelentősége megnőtt az élelmiszerek iránti globális kereslet növekedésével, a feldolgozott termékek iránti gyorsan változó és növekvő fogyasztói igényekkel, az egészséges életmód iránti elvárásokkal, a fenntartható termelés és fogyasztás szempontjainak előtérbe kerülésével, valamint az új külpiaci versenytársak (mint Kína, vagy további ázsiai és dél-amerikai országok) megjelenésével és a globális pénzügyi válságból adódó vásárlóerő-csökkenés és piacvédelmi lépések következtében.

Versenyképesség szempontjából egyre inkább alapvető követelmény, hogy az élelmiszerek hozzáadott értéke, mind beltartalom, használati érték, mind pedig csomagolás és élelmiszerbiztonság szempontjából növekedjék. Ehhez kutatásra, folytonos innovációra van szükség.

Az élelmiszeripar nem igazán innovatív ágazat, miközben kimutatható, hogy versenyképességét a kutatásokra és innovációra fordított kiadások jól jellemzik. E tekintetben egész Európa nagy hátrányban van pl. Új Zélanddal, Norvégiával, Kanadával, Japánnal vagy az Amerika Egyesült Államokkal szemben. Sajnos nagyon kedvezőtlen helyzetben van Magyarország, amely a viszonylag szerény EU ráfordításoknak is csak a töredékét költi élelmiszeripari kutatási-fejlesztési célokra.

Az Európai Bizottság abból indult ki, hogy a lisszaboni versenyképességi célkitűzéseknek megfelelően a közösség egészének és a tagállamoknak sokkal több figyelmet kell fordítaniuk az innovációra. A kutatási-fejlesztési-innovációs irányokat és témákat azonban nem felülről lefelé, vagyis központilag, célszerű meghatározni, hanem az alulról felfelé történő építkezés lenne szükséges. A kutatási-fejlesztési projekteket nem az íróasztaloknál és az íróasztaloknak kell kidolgozni, hanem az alkalmazásukból származó haszonnak az üzleti gyakorlatban is meg kell jelennie, és a fogyasztó számára is érzékelhetővé kell válnia.

Az Európai Bizottság szándékai szerint határozottan elő kell segíteni a kutatási-fejlesztési intézmények és az üzleti szféra szereplőinek egymásratalálását. E tekintetben különös jelentősége van az élelmiszerlánc mentén történő együttműködéseknek, az európai tudományos közösség tagjai közötti kooperációknak, a már eredményes műszaki megoldások technológia-transzferek formájában történő átadás-átvételének. Célszerű elkerülni a felesleges párhuzamos kutatásokat, és kívánatos kihasználni a kis- és középvállalkozásokban meglévő rugalmasságot és kreativitást.

Mindezekhez több pénzügyi forrás is kell. Az élelmiszeripar vállalkozásainak túlnyomó hányadát kis- és középméretű cégek adják, amelyek azonban Európa-szerte csak korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Különösképpen igaz ez a kétségtelenül kockázatokkal járó kutatási, innovációs és fejlesztési tevékenységek finanszírozásánál. A források hatékonyabb kihasználása érdekében célszerű elősegíteni, többnyire jelentős állami közreműködés mellett, a több vállalkozást érintő közös kutatások és innovációs projektek megvalósítását.

Az élelmiszer-technológiai platformok fontos célja az innovációban érdekeltek között az üzleti szféra, a kutatás és a kormányzat képviselőinek bevonásával a folytonos párbeszéd ösztönzése és fenntartása, valamint ennek alapján a nemzeti kutatási politika és a kutatási erőforrások alakításának befolyásolása is. Ez a párbeszédet nemcsak hazai, hanem európai vonatkozásban szükséges.

Magyarország számára a versenyképességet javító kutatási-fejlesztési tevékenységeket és ezek koordinálását a Platform keretében, különösen a szerény pénzügyi forrásokra tekintettel, kiemelt fontosságúnak tartjuk. Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb hazai feldolgozó ágazat, amely sajnos nem élvezhette az unióhoz való csatlakozás előnyeit. Belföldi piaci részesedése 2004 óta az egyre növekvő élelmiszer-behozatal következtében csökken, és kivitelének jók a piaci lehetőségei, egyebek mellett a természeti adottságainkból adódóan a hazai eredetű élelmiszerek izvilága és táplálkozási értéke különösen kedvező, a kivitelre szánt termékösszetétel javításra szorul. A magyar élelmiszerkivitelben a nagy hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú termékek részaránya ugyanis évek óta folyamatosan csökken.

A Magyar Nemzeti Élelmiszer az életért, Élelmiszer-technológiai Platform az előzőkben jelzett célokat tűzte zászlajára. Szándékunk, hogy a hazai kutatási-fejlesztési tevékenység feltérképezése alapján az üzleti vállalkozások szándékaival összhangban meghatározzuk a lehetséges stratégiai kutatási irányokat, rögzítsük, hol vannak Magyarországnak nemzetközi szempontból is értékelhető versenyelőnyei. Különösképpen versenyképességi előnyöket látunk a magyar élelmiszeripar számára az interdiszciplináris, vagyis az élelmiszeripart érintő határterületeken történő kutatásokban és fejlesztési együttműködésekben, pl. a számítástechnika, automatizálás, vagy az orvostudományok rendelkezésére álló tudásanyag élelmiszeripari adaptálásával.

Céljainkat az európai projektekkel összhangban, a legjobb európai gyakorlatok átvételével és a nemzetközi együttműködésre építve kívánjuk elérni. A partnerek egymásra találása érdekében szeretnénk egy önmagát anyagi alapon is fenntartó hálózatot az érdekelt vállalkozások közreműködésével és részvételével kialakítani.

Mindezek jegyében már 2006-ban első változatban, majd az elmúlt hónapokban újabb, aktualizált változatban is elkészült a hazai élelmiszeripar Stratégiai Kutatási Programja (angolul SRA). Ez a dokumentum jelenleg széleskörű és többfordulós szakmai megvitatás és egyeztetés alatt áll.

Az SRA véglegesítése után a Megvalósítási Terv keretében szeretnénk azokat a pénzügyi forrásigényeket meghatározni, amelyek a célok eléréséhez feltétlenül szükségesek.

Valamennyi tevékenységünkben kiemelt szempontnak tartjuk a tapasztalatcserét és a kommunikációt, vagyis azt, hogy minél több érdekeltet vonjunk bele az együttes munkába. Ennek részeként roadshow-t végzünk az országban, amikoris több regionális konferencián ismertetjük céljainkat, és ajánlunk megoldásokat az érdekeltek számára a lehetséges projektek megvalósítása érdekében. Reméljük, hogy a Platform ezzel a tevékenységével hozzá tud járulni a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar piaci pozícióinak javításához és az egyre igényesebb fogyasztók színvonalas élelmiszerekkel és hozzáférhető áron való kiszolgálásához.

Ebben a munkában nagyon számítunk a hazai élelmiszeripari vállalkozások, kutatási és egyetemi központok és intézmények kezdeményező és együttműködő készségére. Ennek jegyében üdvözöljük Önöket nagy reményekkel a honlapunkon.

Budapest, 2009. március 5.

Tisztelettel

Boródi Attila
MNÉTP elnöke